Én vagyok sajnos (vagy nem sajnos - még nem tudok dönteni) a tökéletes vásárló. Nekem egy érdekes plakáttal, figurával mindent el lehet adni. Így történt ez A lepkegyűjtő című könyv esetében is.

Történt ugyanis, hogy van ez a színdarab Bereczki Zoltánnal a főszerepben, - akit én nagyon kedvelek - aminek a címe A lepkegyűjtő és egy ideig Budapest ezen színdarab plakátjaival volt tele. Gyorsan utánanéztem hát, hogy mi is lehet ez. Sajnos a színdarabra nem sikerült jegyet szerezni, még, de a könyvet beszereztem. Antikváriumból, ugyanis nem nagyon szeretem a filmes borítós, esetünkben a színdarabos borítós könyveket. Jobban szeretem azt eredeti borítóval. De nem is ez a lényeg, hanem a könyv.

A könyv John Fowles első könyve, ami 1963-ban jelent meg és már 1965-ben film is készült belőle (imdb-n szerintem nagyon jó 7.6-os átlaggal szerepel).

A sztori egy fiatalemberről szól, aki eléggé magának való, igazi szürke figura, aki nem hagy nagy nyomot a környezetében. És mint a magyar címből kiderül, lepkéket gyűjt. Plátói szerelemre lobban a szomszéd lány iránt, ami annyira elhatalmasodik rajta, hogy úgy dönt elrabolja. Nagyon alaposan, azt gondolom egy lepkegyűjtőhez méltó módon mindent kitervel és megvalósít, például házat vesz, aminek a pincéjét úgy alakítja ki, hogy ott fogva tarthassa.

A könyv felépítése a mostanában nagyon divatos formát követi, az első rész a főszereplő szemszögéből mutatja be a történetet, míg a második részben az elrabolt lány naplójába olvashatunk bele. A mai könyveknél nem feltétlenül látom szükségét a két szemszög bemutatásának (pl. A beavott sorozat negyedik Négyes című kötete, vagy éppen a legújabb, ami Mr. Grey szemszögéből mutatja be a sokak által ismert sztorit), de ebben a könyvben, 1963-ban ez teljességgel megállja a helyét.

Nagyon érdekes, hogy már akkor sem kedveltem a lányt, amikor az első részt olvastam, de aztán amikor az ő gondolataival találkoztam, azzal végképp elvágta magát nálam, így én végig szimpatizáltam a lepkegyűjtővel. Aki nem feltétlenül gonosz figura, de néha-néha megmutatja, hogy igenis van valami probléma vele.

Mindenkinek nagyon ajánlom, néhol ugyan túl sok a nyafogás, de abszolút pozitív az élmény.  

A színdarabot és filmet még nem láttam, de igyekszem pótolni és azokról is beszámolni.

AM